Zöld hírek
Greenpeace: az egész EU átállítható megújuló energiaforrásokra
A nemzetközi környezetvédő szervezet csütörtökön bemutatott tanulmánya szerint 2050-ig az energiaigény 92 százalékát fedezni lehetne megújuló forrásokból az EU-ban. A fennmaradó 8 százalék a légi és a vízi közlekedés része a teljes energiaigényből, ezeken a területeken pedig az évszázad közepéig valószínűleg nem oldható meg a kőolaj nélkülözése.
A 27 országból álló közösség előtt reális alternatíva a szennyező, veszélyes és véges energiaforrások kiváltása megújuló forrásokkal, amelyek használata környezetbarát energiafogyasztást tesz lehetővé, ösztönzi a technológiai fejlődést, százezres nagyságrendben teremt munkahelyeket, és energiafüggőség helyett az energiabiztonság lehetőségét kínálja - áll az Energy (Revolution) című tanulmánysorozat új, harmadik kiadásában.
Az Európai Megújuló Energia Tanács (EREC) elnevezésű iparági szervezettel és egy tudományos intézettel, a Német Űrrepülési Központtal (DLR) közösen készített tanulmány szerint ha az EU a felvázolt irányban indul el, akkor 2050-re 95 százalékkal lehetne csökkenteni az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátását.
Az angol nyelvű tanulmány itt letölthető: Greenpeace EU Energy [R]evolution Scenario 2050 (3.9 MB PDF).
Forrás: MTI, internet
------------------------------------------------------------------------------------
A környezetvédelemről időről-időre, - többnyire az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok vagy környezeti katasztrófák kapcsán - sokat beszélünk, érdemi cselekedetek azonban az elmúlt évek folyamán nem történtek.
Magyarország energiafogyasztása rohamosan nő, 2000 és 2005 között, öt év alatt közel 12 százalékkal emelkedett. Az energia előállítására 70 százalékban kőolajat és földgázt használunk fel. Az emelkedő energiaárak terhe, valamint az Oroszországtól való függés veszélye mellett a fosszilis energiahordozók erősen szennyezik a környezetet.
A hazánkban keletkező hulladék mennyisége, a Németországból ideérkező szemét nélkül is igen jelentős. A hódmezővásárhelyi háztartásokból 2004-ben összesen közel 17 ezer tonna szilárd hulladékot szállítottak el. Ez a mennyiség 2008 végére már meghaladta az évi 20 ezer tonnát.
A környezetvédelem mindannyiunk közös feladata. A nemzetközi egyezmények elfogadásával nem elégedhetünk meg, hazánknak egyértelmű és hasznosítható stratégiát, a régióknak, városoknak, közösségeknek pedig ésszerű és megvalósítható környezetvédelmi célokat kell meghatároznunk.
Csökkentenünk kell a feleslegesen felhasznált energia mértékét az otthonokban és a közintézményekben egyaránt. Ehhez rövid átfutási idejű, könnyen megvalósítható és a jelenleginél magasabb támogatási intenzitású pályázatok, jól átgondolt és elérhető kedvezmények szükségesek. Az energiamegtakarítást eredményező fejlesztések, felújítások valamint a rendelkezésre álló alternatív és megújuló energiaforrások hasznosításának támogatásával csökkenthető az energiafelhasználás, a kevesebb energia előállítása kevésbé szennyezi a környezetet, ráadásul a családok rezsiköltsége is csökken. Az iparosított technológiával épült lakások mellett a családi házak felújítását, fejlesztését is támogatni kell, hiszen a magánházak enegriavesztesége is jelentős és az itt élő családoknak sem olcsóbb a gáz, vagy az áram.
Mérsékelni kell a közintézmények energiafogyasztását is. A hódmezővásárhelyi távfűtésben jelenleg már közel 80 százalékban geotermikus energiát hasznosítunk, így csupán évi 650 ezer köbméter gáz felhasználása szükséges. Tizenöt évvel ezelőtt ez a mennyiség még 4, 3 millió köbméter volt. A Hódmezővásárhely alatt rejlő megújuló energiaforrás hasznosításának köszönhetően a vásárhelyi távfűtés jelenleg a legolcsóbbak között van hazánkban.
A szükséges mértéket meghaladó energiafelhasználás környezeti értékeink és anyagi erőforrásaink olyan pazarlása, amit egyetlen város, egyetlen közösség sem engedhet meg magának.
Fokozottabb figyelmet kell fordítanunk a vízgazdálkodásra, a vizek kezelésére is. Az áradások nem maradnak el az árvíz idején a gátakra kivonuló miniszterek tiszteletére, a veszélyt csak jól átgondolt és lépésről-lépésre kivitelezett árvízvédelmi stratégiával, megfelelő tározók és vízelvezető rendszerek kiépítésével lehet megelőzni, amelyhez a szükséges forrásokat a kormánynak biztosítania kell.
Határozottabban kell képviselnünk értékeink védelmét nemzetközi szinten: egyre gyakrabban habzik a Rába az Ausztriából érkező szennyezés miatt, a Duna vízminősége folyamatosan romlik, és csupán néhány éve, hogy a Romániából érkező ciánszennyezés a Tisza teljes élővilágát elpusztította. Ezekben a percekben is 26 tonna Németországból illegálisan idehozott szemét szennyezi Mindszent környékét.
Magyarország természeti értékeinek, földjének, vizeinek védelmében nem lehetünk tehetetlenek, vagy elnézőek, hiszen hazánk területének 80 százalékán agrárgazdálkodás zajlik, ahol a magyar családok asztalára kerülő élelmiszert termelik meg. A környezetszennyezés hatalmas kockázatot jelent lakóhelytől függetlenül mindannyiunkra.
Természeti értékeinket meg kell őriznünk, és tovább kell adnunk a következő generációknak. A Mártélyi holtág hazánk egyik legszebb és legértékesebb természetvédelmi területe. A Regionális Környezeti Nevelőközpont és a Bodnár Bertalan oktatóközpont folyamatos fejlesztésével a régióból és az ország minden tájáról ideérkező gyermekek százainak tudjuk megmutatni, a tiszai élővilág páratlan szépségét, amelyet megismerve megértik és megtanulják a természetvédelem fontosságát is.
A környezetvédelem nem lehet továbbra is marginális kérdés a hazai politikában, mert minden embert érint, a zsúfolt városok lakóitól a vidéken élő gazdálkodókig, az idősektől a legfiatalabbakig. Közös ügyünknek kell tekinteni, be kell építenünk az oktatásba, a városfejlesztésbe, szigorítanunk kell a törvényeket a környezetszennyezés visszaszorítása érdekében.
Mindennek alapja azonban a cselekvés, amely változást hoz. Tennünk kell a környezetvédelemért közösen és önállóan egyaránt. Nem firtathatjuk a kormány felelősségét ha, a hulladéklerakóhely helyett a külterületi bekötőutak mellé kerül a háztartási szemét. Nem okolhatjuk az elégtelen hazai törvényhozást, ha nem tudunk eredményeket elérni a saját lakókörnyzetünkben sem. A változást csak közösen érhetjük el, de a siker érdekében mindenkinek egyénileg is tennie kell.
A környezetvédelmet a hétköznapok részévé kell tennünk, mert nem globális akciókról és nemzetközi egyezményekről szól, hanem a hétköznapok és saját lakókörnyezetünk tudatos átszervezéséről, amelynek nyertesei közvetlenül és áttételesen is mi magunk vagyunk.
A környezetvédelem valójában kis lépésekben valósítható meg, amelyek összeadódva végül hatalmas ugrást jelenthetnek az egész emberiségnek.
Forrás: délmagyar, internet
------------------------------------------------------------------------------------
Megérné sokkal többet fordítani a lakások hőszigetelésére
Egy kiadott közlemény rámutat: a 4 milliós magyar lakásállomány háromnegyede, azaz 2,8 millió a családi ház, 800 ezer pedig úgynevezett iparosított technológiával - zömében panelból - készült. Ha a családi házak tizedét hőszigetelnék évente, akkor 80 ezer ember jutna munkához 10 évig.
A lakások háromnegyedét földgázzal fűtik a magyar tulajdonosaik. Az évi 14-15 milliárd köbméteres országos felhasználás felét használja a lakosság, ennek háromnegyede fűtésre megy el. Ha a lakások fűtési igényét felére lehetne csökkenteni, akkor az így megspórolt földgáz - a mai 135 forintos köbméterenkénti áron számolva - 472 milliárd forintot tenne ki - olvasható a közleményben.
Forrás: MTI, Internet
------------------------------------------------------------------------------------
Az adókedvezmény 183 tengerentúli vállalkozást érint, egyebek mellett nap-, és szélenergia projekteket, valamint más olyan technológiai és technikai fejlesztéseket, amelyek mind az energiahatékonyság és a kibocsátás csökkentését szolgálják. Az elnök szakértői arra számítanak, hogy az adókedvezménnyel serkentette beruházások több tízezer új állást teremtenek.
Forrás: Energiainfo
------------------------------------------------------------------------------------
Egész évben nőhet a gázár – Folyik az alkudozás
Nem vár könnyű év a hazai gázfelhasználókra: az energiahordozó importára folyamatosan emelkedni fog, jó eséllyel az év végéig.
A felhasználásunk jelentős részét kitevő, Oroszországból származó gáz ára két olajtermék mediterrán piaci jegyzéseit követve erősödik a mostani, ezer köbméterenkénti 325 dollár körüli szintről áprilisra 360, júliusra pedig akár 380 dollárra is – jósolják piaci szakértők.
Bár minél távolabbi az időhorizont, annál nagyobb benne a pontatlanság, hozzáértők mégis megkockáztatnak egy 400 dolláros előrejelzést az utolsó negyedévre. Azt mondják, ez már tartós szintnek, egy időre felső határnak ígérkezik, vagyis belátható időn belül nem fenyeget újból a 2008-as évzáráskori, mintegy 500 dolláros ár. Gázból az idén kevesebbre lesz szükségünk, mint tavaly, amikor előzetes számok szerint legfeljebb 8 milliárd köbmétert hoztunk be Ukrajnán át, de már az is túl sok volt. Az egyezkedés folyik a 2009-esnél jóval kisebb import átvételéről a vevő E.On Földgáz Trade és az eladó Gazprom Export között. Úgy tudjuk, a hazairól már az anyavállalati szintre terelődött az alkudozás az érintett összegek hatalmas volta miatt. Nem kizárt, hogy végül egy Merkel–Putyin megállapodáson döntik majd el, hogy mennyi orosz gáz érkezzen 2010-ben Magyarországra.
Forrás: Világgazdaság
------------------------------------------------------------------------------------
Csökkenhet az áram ára?
Forrás: Portfolio.hu
------------------------------------------------------------------------------------
Augusztus elején indul a lakossági megújuló energia és energiatakarékossági pályázat
Az érdeklődők a "Sikeres Magyarország" hitelrendszer keretében további 15,1 milliárd forint kedvezményes kamatozású hitelre is pályázhatnak. A pályázat kiírója a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM), közreműködő szervezete az Energia Központ Nonprofit Kft.
A KHEM közleményében rámutat: a korábbi évek tapasztalatai alapján módosították a pályázati kiírásokat az egyszerűbb, az igényekhez jobban alkalmazkodó, az energiatakarékossági célokat hatékonyabban szolgáló rendszer érdekében.
Az Energia Központ honlapján közzétett pályázati pályázati kiírás idén négy témakörben lehet pályázatot beadni:
NEP-2009-1 - Nyílászárók cseréjét, illetve utólagos hőszigetelését támogató pályázat
NEP-2009-1 kódszámmal jelenik meg az 1994-ben vagy 1994 előtt épült lakások nyílászáró cserére, illetve utólagos hőszigetelésére vonatkozó pályázat, amelyre az iparosított technológiával épült lakások tulajdonosai egyénileg is pályázhatnak. A vissza nem térítendő támogatás mértéke a beruházási költség legfeljebb 30%-a, lakásonként maximum 555 ezer forint.
A pályázó az állami támogatás mellett a költségek további részét kedvezményes hitelből is fedezheti, amelynek mértéke nem haladhatja meg a beruházási összköltség 70%-át. A hitel és a támogatás együttes összege lakásonként legfeljebb 1,850 millió forint. Lehetőség van arra is, hogy a pályázó a beruházást teljes egészében hitelből finanszírozza, melynek maximális összege 1,850 millió forint lakásonként.
A pályázók köre:
Hagyományos technológiával épült ingatlanok esetében: természetes személyek, lakásszövetkezetek, társasházak. Iparosított technológiával épült ingatlanok esetében csak természetes személyek.
Ugyanazon megvalósítási helyre azonos témában csak egy pályázat részesíthető támogatásban. Két, azonos beruházási címre benyújtott, azonos kódjelű pályázat közül csak a korábban beadott pályázat fogadható el. Több pályázatot is be lehet nyújtani, amennyiben azok különböző kódszámú pályázati felhívásra vonatkoznak.
Kapcsolódó anyagok:
NEP-2009-2 - Fűtés és használati melegvíz-ellátás korszerűsítését támogató pályázat
NEP-2009-2 kódszámmal jelenik meg a fűtés (pl.: kazáncsere) és melegvíz-ellátás korszerűsítésére irányuló pályázat. A vissza nem térítendő támogatás mértéke a beruházási költség legfeljebb 30%-a, lakásonként maximum 630 ezer forint.
A pályázó az állami támogatás mellett a költségek további részét kedvezményes hitelből is fedezheti, amelynek mértéke nem haladhatja meg a beruházási összköltség 70%-át. A hitel és a támogatás együttes összege lakásonként legfeljebb 2,1 millió forint. Lehetőség nyílik arra is, hogy a pályázó a beruházást teljes egészében hitelből finanszírozza, melynek maximális összege 2,1 millió forint lakásonként.
A pályázók köre:
Hagyományos technológiával épült ingatlanok esetében: természetes személyek, lakásszövetkezetek, társasházak. Iparosított technológiával épült ingatlanok esetében természetes személyek, amennyiben az ingatlan egyedi fűtéssel és/vagy egyedi használati melegvíz-ellátással rendelkezik.
Ugyanazon megvalósítási helyre azonos témában csak egy pályázat részesíthető támogatásban. Két, azonos beruházási címre benyújtott, azonos kódjelű pályázat közül csak a korábban beadott pályázat fogadható el. Több pályázatot is be lehet nyújtani, amennyiben azok különböző kódszámú pályázati felhívásra vonatkoznak.
Kapcsolódó anyagok:
NEP-2009-3 - Lakóépületek utólagos hőszigetelését támogató pályázat
NEP-2009-3 kódszámmal jelenik meg az 1994-ben vagy 1994 előtt épült lakóépületek utólagos hőszigetelésére irányuló pályázat. A vissza nem térítendő támogatás mértéke a beruházási költség legfeljebb 30%-a, lakásonként maximum 630 ezer forint.
A pályázó az állami támogatás mellett jogosulttá válik kedvezményes hiteligénylésre, a hitel mértéke azonban nem haladhatja meg a beruházási összköltség 70%-át. A hitel és a támogatás együttes összege lakásonként legfeljebb 2,1 millió forint. A pályázónak lehetősége van arra, hogy a beruházást teljes egészében hitelből finanszírozza, melynek maximális összege 2,1 millió forint lakásonként.
A pályázók köre:
Hagyományos technológiával épült ingatlanok esetében: természetes személyek, lakásszövetkezetek, társasházak. Iparosított technológiával épült ingatlanokkal ebben a konstrukcióban nem lehet pályázni!
Ugyanazon megvalósítási helyre azonos témában csak egy pályázat részesíthető támogatásban. Két, azonos beruházási címre benyújtott, azonos kódjelű pályázat közül csak a korábban beadott pályázat fogadható el. Több pályázatot is be lehet nyújtani, amennyiben azok különböző kódszámú pályázati felhívásra vonatkoznak.
Kapcsolódó anyagok:
NEP-2009-4 - Megújuló energiafelhasználást ösztönző pályázat
NEP-2009-4 kódszámmal jelenik meg a megújuló energiahordozók felhasználását ösztönző pályázat (megújuló energiaforrásokkal előállított hő– vagy villamos–energia, biomassza, geotermikus energia, szélenergia, vízenergia, szerves hulladékok felhasználásának növelése, napkollektorok, napelemek, hőszivattyú telepítése). Legmagasabb ösztönzést a pályázati rendszer a megújuló energiahordozó beruházásokhoz biztosítja; itt lakásonként legfeljebb 1,47 millió forint adható, a maximális támogatási intenzitás 35%.
A pályázó az állami támogatás mellett a költségek további részét kedvezményes hitelből is fedezheti, amelynek mértéke nem haladhatja meg a beruházási összköltség 65%-át. A hitel és a támogatás együttes összege lakásonként legfeljebb 4,2 millió forint. Lehetőség van arra is, hogy a pályázó a beruházást teljes egészében hitelből finanszírozza, melynek maximális összege 4,2 millió forint lakásonként.
A pályázók köre:
Hagyományos technológiával épült ingatlanok esetében: természetes személyek, lakásszövetkezetek, társasházak. Iparosított technológiával épült ingatlanokkal ebben a konstrukcióban nem lehet pályázni!
Ugyanazon megvalósítási helyre azonos témában csak egy pályázat részesíthető támogatásban. Két, azonos beruházási címre benyújtott, azonos kódjelű pályázat közül csak a korábban beadott pályázat fogadható el. Több pályázatot is be lehet nyújtani, amennyiben azok különböző kódszámú pályázati felhívásra vonatkoznak.
Kapcsolódó anyagok:
Fontos a jó időzítés
Felhívjuk az olvasók figyelmét arra, hogy még ha el is készülnek a pályázattal, ne adják postára azt 2009. augusztus 1. előtt, mert akkor formai okok miatt kizárásra kerülnek. Ugyanakkor augusztus 1. után érdemes minél hamarabb beküldeni a pályázatot, mert volt már rá példa, hogy két hét alatt kimerült a teljes pályázati keret.
------------------------------------------------------------------------------------
A téma fontosságára való tekintettel, egyfajta „végső eszközként” választottuk a hirdetési formát, mivel még mindig kérdéses a sorsa a nemzetközi kvótakereskedelemből befolyt 28,2 milliárd forintnak, amelyet kötelezően éghajlatvédelmi beruházásokra kell fordítani. A kormány tavaly ősz óta ígéri a lakossági és közintézményi támogatások odaítéléshez szükséges pályázatok kiírását, ami máig nem történt meg.
Emiatt közel százezer, idénre tervezett energiahatékonysági és megújulós beruházás megvalósulása válik kétségessé. A kiszámíthatatlan piaci körülmények között munkahelyek kerülhetnek veszélybe és vállalkozások szűnhetnek meg.
Ezért arra kérjük a kormányt, hogy a lebegtetés helyett jelöljön meg végső időpontot, amivel minden érdekelt számolni tud, vagy ismerje el: a Zöld Beruházási Rendszer pályázatai idén már nem kerülnek kiírásra!
Az Energia Klub mellett más civil szervezetek, továbbá a spanyol és a belga kormány is felhívta korábban a magyar fél figyelmét szerződéses vállalásaira, valamint az összeg fel nem használása miatt fellépő presztízsvesztésre. Ez utóbbi egyik következményeként máris további milliárdos bevételektől estünk el, mivel a potenciális vevők más országokkal kötöttek üzletet.
Játék 30 milliárd forinttal - és több százezer emberrel
Miért késlekedik a kormány a támogatásokkal?
Az eddigi több hónapos halogatás és az ígéretek helyett a kormánynak mielőbb nyilatkoznia kell arról, pontosan mikor kívánja a széndioxid-kereskedelemből befolyt közel 30 milliárd forintot pályázati úton elérhetővé tenni!
Azzal, hogy a kormány a pályázatok kiírására újabb és újabb időpontokat jelöl meg, közel százezer, idénre tervezett lakossági, vállalkozási és közintézményi beruházását tesz kétségessé. Az így elmaradó energiahatékonysági felújításokkal és korszerűsítésekkel az érintett háztartások több tízezer forintos éves megtakarítástól esnek el.
A be nem tartott ígéretek bizonytalanságot szülnek abban a vállalkozói szektorban is, amely szigeteléssel, ablakcseréve