Aktuális
Áprilistól átlagosan tíz százalékos gázárdrágulás
A 100-500 köbméter között fogyasztóknál 10,2 százalék lesz a növekedés. A fővárosban átlagosan 8,7 százalékkal emelkedik a gáz ára. Egyedül a TIGÁZ emel 10 százaléknál magasabbat, 12,2 százalékot.
A Magyar Távirati Iroda információ szerint a gázár emelésével párhuzamosan a kormány bejelenti azt is, hogy a legszegényebbeknek nem szűnik meg a hónap végén a gáz- és távhőtámogatási rendszer, hanem azt június végéig meghosszabbítják. Az egyetemes szolgáltatók a Magyar Energia Hivatal (MEH) felé benyújtott javaslatukban átlagosan 17 százalékkal kívánták megemelni a gáz árát április 1-től, az E-ON pedig húsz százalékos emelést tervezett - értesült az MTI.
Az MTI úgy tudja, hogy az MSZP vezetői többször konzultáltak a kormányfővel a gáz áráról, mert véleményük szerint most nem lett volna szükség áremelésre.
Március elején a MEH elnöke arról beszélt, hogy áprilistól köbméterenként 16-17 forint áremelés lenne indokolt. Ezt több szocialista politikus is elfogadhatatlannak tartotta.
Podolák György az elnök, Matos Zoltán menesztését kérte a miniszterelnöktől, Lendvai Ildikó pártelnök pedig úgy nyilatkozott: elképedve hallotta, hogy az energiaszolgáltatók ajánlattétele előtt az energiahivatal vezetője arról beszélt, mekkora áremelésre lehet szükség, mert ez burkolt javaslat az áremelés mértékre.
A kormányszóvivő erre reagálva közleményt adott ki, amely szerint Bajnai Gordon bizalma töretlen Matos Zoltán iránt, ugyanakkor elvárja a hivataltól, hogy a szolgáltatók indokolatlanul ne emelhessék a gáz árát. Kormányzati forrásból az MTI-nek azt mondták: a kabinet végig azt képviselte, hogy a profitorientált szolgáltatók egyetlen indokolatlan forinttal sem emelhetik a gáz árát. Ennek érdekében a kormány egyfelől arra kérte a MEH-et, hogy járjon el szigorúan a szolgáltatók felé, másfelől megváltoztatta a gázár szabályozását, hogy a rendszer kiszűrje a szolgáltatók extraprofitját.
A kormány a múlt héten döntött arról, hogy két ponton megváltoztatja a gázár számításának képletét: a mobilgáz-finanszírozást és a tárolói készletérték meghatározását. A kormányszóvivői irodán az MTI kérdésére akkor annyit közöltek, hogy a korrekció, a korrigált képlet alapján kezdődhet meg a tárgyalás a szolgáltatókkal a gáz áráról. Egy piaci szakértő pedig az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy ez akár 4 forinttal is csökkentheti a gázár április elsejei emelésének szükséges mértékét.
A szolgáltatók negyedévente egyszer nyújthatnak be változatási kérelmet a hivatalhoz. A földgáz köbméterenkénti lakossági átlagára jelenleg 100 forint fölött van, és szolgáltatónként eltérő. Az árváltozás végleges mértékét a dollár-forint árfolyamának alakulása és a földgáz, mint termék árváltozása befolyásolhatja. Azt a szolgáltatói kérelmet, ami a földgáz "meghatározott termékára" plusz a maximális kereskedelmi árrés fölött, illetve indokolatlan mértékben alatta van, a hivatal elutasítja, és ármegállapító eljárást indít.
Kormányzati források az MTI-nek arra hívták fel a figyelmet, hogy éves összehasonlításban a gázár emelkedése nem közelíti meg az infláció mértékét és a tavalyi év azonos időszakához, 2009 áprilisához képest átlagosan 2,4 százalékkal kevesebb a gáz ára, az átlagosan tíz százalékos április 1-i emelés ellenére is.
--------------------------------------------------------------------------------
15 százalékos gázáremelés jöhet
Április 1-jétől akár 10-15 százalékkal is emelkedhet a lakossági gáz alapára - írja a Népszabadság kormánykörökben hallható becslésekre hivatkozva. A támogatás megszüntetése még feljebb löki a tarifákat.
Az elmúlt időszakokban a gázárat alapvetően alakító mindkét árfolyam, így a nemzetközi olajár és a forint dollárárfolyama is emelkedett. Ebből még csak 5-10 százalékos emelés következne, de a lap szerint a Magyar Energia Hivatal (MEH) vissza kívánja tenni az árba azt a 4 forintos tételt is, amely a későbbi téli tarifa mérséklésére szolgálna.
A számításokat végző MEH-nél nem kívántak találgatásokba bocsátkozni a várható árakról, azt viszont elmondták, hogy a tarifák alapját a lakossági szolgáltatók kérelmei jelentik, melyeket a hivatalnak kell elbírálnia.
Az árak alakulásába a kormány közvetlenül már nem avatkozhat bele: a tarifák ma már a jellemzően monopolhelyzetű, általában több pénzt igénylő cégek és a velük foglalkozó hivatalnokok egyeztetésein alakul ki. Április végével pedig - elsősorban az IMF-nek tett vállalások miatt - megszűnik a gázártámogatás.
--------------------------------------------------------------------------------
Indulhat a felújítás – állami támogatással!
A pályázat olyan energetikai korszerűsítéseket támogat, amelyek valós széndioxid-megtakarítást eredményeznek az adott lakóingatlannál, így az elavult fűtési és vízmelegítő rendszerek korszerűsítését, az ablakok hőszigetelését vagy cseréjét, az épület külső hőszigetelését, vagy akár napkollektorok felszerelését. A támogatás mértéke alapesetben 30%, maximális értéke beruházás típusonként változik. Új építésű lakások esetében akkor kaphat valaki támogatást, ha az ingatlanja eléri az A+ energiaosztályt.
Új elem a pályázati kiírásban, hogy ezúttal – a jogszabályoknak megfelelően – energetikai tanúsítványt is be kell nyújtani a dokumentáció részeként. A tanúsítvány nem csak az állam számára fontos dokumentum, hiszen ezzel bizonyítható, hogy adott korszerűsítés tényleges energia-megtakarítással jár-e, de a tulajdonosnak is segít eldönteni, mitől várhatja a leggyorsabb megtérülést, milyen beruházásba érdemes belevágnia. (Az energiatanúsításról bővebben a www.lakcimke.hu oldalon olvashatnak.)
Szintén újdonság, hogy azoknál a beruházásoknál, amelyek eredményeképpen az épület B vagy ennél jobb kategóriát ér el, az elérhető támogatás aránya is nő. Ha például D energiaosztályú házunkat alapos és mindenre kiterjedő korszerűsítéssel A+ kategóriáig sikerül felhoznunk, az állami támogatás mértéke akár 60% is lehet.
A pályázaton hagyományos építésű családi házak vagy lakások tulajdonosai, illetve hagyományos építésű társasházak akár közösen is indulhatnak. A leadási határidő ezúttal meglehetősen hosszú: 2010. október 30-ig lehet pályázni, hacsak a keret hamarabb ki nem merül.
A kiírás letölthető a KvVM, vagy a pályázatot kezelő szerv, az Energia Központ Nonprofit Kft honlapjáról:
--------------------------------------------------------------------------------
Legkésőbb augusztus 31-ig lehet beadni a NEP-2009 pályázatokat
A források kimerülése miatt már csak 2009. augusztus 31-ig lehet pályázni az idei Nemzeti Energiatakarékossági Program kiírásaira - jelentette be augusztus 27-én, csütörtökön a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium.
A minisztérium közleményében kiemelte: 2009. augusztus 27-ig összesen 3.077 pályázat érkezett az Energiaközpont Nonprofit Kft. címére, míg a pályázatokban igényelt támogatási összeg eddig összesen 1,535 milliárd forint volt. A pályázatok feldolgozása folyamatos, az eddigi adatok alapján a kizárási arány 16,2 százalékos. (MTI)
A pályázatról
A Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) a lakosság energiahatékonysági beruházásait ösztönzi, nyílászárók cseréjéhez vagy hőszigeteléséhez, fűtés vagy melegvíz-ellátás korszerűsítéshez, lakások hőszigeteléséhez, valamint a megújuló energiafelhasználáshoz kínál összesen 1,5 milliárd forint értékben vissza nem térítendő támogatást.
Az érdeklődők a "Sikeres Magyarország" hitelrendszer keretében további 15,1 milliárd forint kedvezményes kamatozású hitelre is pályázhatnak. A pályázat kiírója a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM), közreműködő szervezete az Energia Központ Nonprofit Kft.
A KHEM közleményében rámutat: a korábbi évek tapasztalatai alapján módosították a pályázati kiírásokat az egyszerűbb, az igényekhez jobban alkalmazkodó, az energiatakarékossági célokat hatékonyabban szolgáló rendszer érdekében. (MTI)
Az Energia Központ honlapján közzétett pályázati kiírás szerint idén négy témakörben lehet pályázatot beadni:
NEP-2009-1 - Nyílászárók cseréjét, illetve utólagos hőszigetelését támogató pályázat
NEP-2009-1 kódszámmal jelenik meg az 1994-ben vagy 1994 előtt épült lakások nyílászáró cserére, illetve utólagos hőszigetelésére vonatkozó pályázat, amelyre az iparosított technológiával épült lakások tulajdonosai egyénileg is pályázhatnak. A vissza nem térítendő támogatás mértéke a beruházási költség legfeljebb 30%-a, lakásonként maximum 555 ezer forint.
A pályázó az állami támogatás mellett a költségek további részét kedvezményes hitelből is fedezheti, amelynek mértéke nem haladhatja meg a beruházási összköltség 70%-át. A hitel és a támogatás együttes összege lakásonként legfeljebb 1,850 millió forint. Lehetőség van arra is, hogy a pályázó a beruházást teljes egészében hitelből finanszírozza, melynek maximális összege 1,850 millió forint lakásonként.
A pályázók köre:
Hagyományos technológiával épült ingatlanok esetében: természetes személyek, lakásszövetkezetek, társasházak. Iparosított technológiával épült ingatlanok esetében csak természetes személyek.
Ugyanazon megvalósítási helyre azonos témában csak egy pályázat részesíthető támogatásban. Két, azonos beruházási címre benyújtott, azonos kódjelű pályázat közül csak a korábban beadott pályázat fogadható el. Több pályázatot is be lehet nyújtani, amennyiben azok különböző kódszámú pályázati felhívásra vonatkoznak.
Kapcsolódó anyagok:
NEP-2009-2 - Fűtés és használati melegvíz-ellátás korszerűsítését támogató pályázat
NEP-2009-2 kódszámmal jelenik meg a fűtés (pl.: kazáncsere) és melegvíz-ellátás korszerűsítésére irányuló pályázat. A vissza nem térítendő támogatás mértéke a beruházási költség legfeljebb 30%-a, lakásonként maximum 630 ezer forint.
A pályázó az állami támogatás mellett a költségek további részét kedvezményes hitelből is fedezheti, amelynek mértéke nem haladhatja meg a beruházási összköltség 70%-át. A hitel és a támogatás együttes összege lakásonként legfeljebb 2,1 millió forint. Lehetőség nyílik arra is, hogy a pályázó a beruházást teljes egészében hitelből finanszírozza, melynek maximális összege 2,1 millió forint lakásonként.
A pályázók köre:
Hagyományos technológiával épült ingatlanok esetében: természetes személyek, lakásszövetkezetek, társasházak. Iparosított technológiával épült ingatlanok esetében természetes személyek, amennyiben az ingatlan egyedi fűtéssel és/vagy egyedi használati melegvíz-ellátással rendelkezik.
Ugyanazon megvalósítási helyre azonos témában csak egy pályázat részesíthető támogatásban. Két, azonos beruházási címre benyújtott, azonos kódjelű pályázat közül csak a korábban beadott pályázat fogadható el. Több pályázatot is be lehet nyújtani, amennyiben azok különböző kódszámú pályázati felhívásra vonatkoznak.
Kapcsolódó anyagok:
NEP-2009-3 - Lakóépületek utólagos hőszigetelését támogató pályázat
NEP-2009-3 kódszámmal jelenik meg az 1994-ben vagy 1994 előtt épült lakóépületek utólagos hőszigetelésére irányuló pályázat. A vissza nem térítendő támogatás mértéke a beruházási költség legfeljebb 30%-a, lakásonként maximum 630 ezer forint.
A pályázó az állami támogatás mellett jogosulttá válik kedvezményes hiteligénylésre, a hitel mértéke azonban nem haladhatja meg a beruházási összköltség 70%-át. A hitel és a támogatás együttes összege lakásonként legfeljebb 2,1 millió forint. A pályázónak lehetősége van arra, hogy a beruházást teljes egészében hitelből finanszírozza, melynek maximális összege 2,1 millió forint lakásonként.
A pályázók köre:
Hagyományos technológiával épült ingatlanok esetében: természetes személyek, lakásszövetkezetek, társasházak. Iparosított technológiával épült ingatlanokkal ebben a konstrukcióban nem lehet pályázni!
Ugyanazon megvalósítási helyre azonos témában csak egy pályázat részesíthető támogatásban. Két, azonos beruházási címre benyújtott, azonos kódjelű pályázat közül csak a korábban beadott pályázat fogadható el. Több pályázatot is be lehet nyújtani, amennyiben azok különböző kódszámú pályázati felhívásra vonatkoznak.
Kapcsolódó anyagok:
NEP-2009-4 - Megújuló energiafelhasználást ösztönző pályázat
NEP-2009-4 kódszámmal jelenik meg a megújuló energiahordozók felhasználását ösztönző pályázat (megújuló energiaforrásokkal előállított hő– vagy villamos–energia, biomassza, geotermikus energia, szélenergia, vízenergia, szerves hulladékok felhasználásának növelése, napkollektorok, napelemek, hőszivattyú telepítése). Legmagasabb ösztönzést a pályázati rendszer a megújuló energiahordozó beruházásokhoz biztosítja; itt lakásonként legfeljebb 1,47 millió forint adható, a maximális támogatási intenzitás 35%.
A pályázó az állami támogatás mellett a költségek további részét kedvezményes hitelből is fedezheti, amelynek mértéke nem haladhatja meg a beruházási összköltség 65%-át. A hitel és a támogatás együttes összege lakásonként legfeljebb 4,2 millió forint. Lehetőség van arra is, hogy a pályázó a beruházást teljes egészében hitelből finanszírozza, melynek maximális összege 4,2 millió forint lakásonként.
A pályázók köre:
Hagyományos technológiával épült ingatlanok esetében: természetes személyek, lakásszövetkezetek, társasházak. Iparosított technológiával épült ingatlanokkal ebben a konstrukcióban nem lehet pályázni!
Ugyanazon megvalósítási helyre azonos témában csak egy pályázat részesíthető támogatásban. Két, azonos beruházási címre benyújtott, azonos kódjelű pályázat közül csak a korábban beadott pályázat fogadható el. Több pályázatot is be lehet nyújtani, amennyiben azok különböző kódszámú pályázati felhívásra vonatkoznak.
Kapcsolódó anyagok:
Fontos a jó időzítés
Felhívjuk az olvasók figyelmét arra, hogy még ha el is készülnek a pályázattal, ne adják postára azt 2009. augusztus 1. előtt, mert akkor formai okok miatt kizárásra kerülnek. Ugyanakkor augusztus 1. után érdemes minél hamarabb beküldeni a pályázatot, mert volt már rá példa, hogy két hét alatt kimerült a teljes pályázati keret.
------------------------------------------------------------------------------------
Augusztus elején indul a lakossági megújuló energia és energiatakarékossági pályázat
Az érdeklődők a "Sikeres Magyarország" hitelrendszer keretében további 15,1 milliárd forint kedvezményes kamatozású hitelre is pályázhatnak. A pályázat kiírója a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM), közreműködő szervezete az Energia Központ Nonprofit Kft.
A KHEM közleményében rámutat: a korábbi évek tapasztalatai alapján módosították a pályázati kiírásokat az egyszerűbb, az igényekhez jobban alkalmazkodó, az energiatakarékossági célokat hatékonyabban szolgáló rendszer érdekében.
Az Energia Központ honlapján közzétett pályázati pályázati kiírás idén négy témakörben lehet pályázatot beadni:
NEP-2009-1 - Nyílászárók cseréjét, illetve utólagos hőszigetelését támogató pályázat
NEP-2009-1 kódszámmal jelenik meg az 1994-ben vagy 1994 előtt épült lakások nyílászáró cserére, illetve utólagos hőszigetelésére vonatkozó pályázat, amelyre az iparosított technológiával épült lakások tulajdonosai egyénileg is pályázhatnak. A vissza nem térítendő támogatás mértéke a beruházási költség legfeljebb 30%-a, lakásonként maximum 555 ezer forint.
A pályázó az állami támogatás mellett a költségek további részét kedvezményes hitelből is fedezheti, amelynek mértéke nem haladhatja meg a beruházási összköltség 70%-át. A hitel és a támogatás együttes összege lakásonként legfeljebb 1,850 millió forint. Lehetőség van arra is, hogy a pályázó a beruházást teljes egészében hitelből finanszírozza, melynek maximális összege 1,850 millió forint lakásonként.
A pályázók köre:
Hagyományos technológiával épült ingatlanok esetében: természetes személyek, lakásszövetkezetek, társasházak. Iparosított technológiával épült ingatlanok esetében csak természetes személyek.
Ugyanazon megvalósítási helyre azonos témában csak egy pályázat részesíthető támogatásban. Két, azonos beruházási címre benyújtott, azonos kódjelű pályázat közül csak a korábban beadott pályázat fogadható el. Több pályázatot is be lehet nyújtani, amennyiben azok különböző kódszámú pályázati felhívásra vonatkoznak.
Kapcsolódó anyagok:
NEP-2009-2 - Fűtés és használati melegvíz-ellátás korszerűsítését támogató pályázat
NEP-2009-2 kódszámmal jelenik meg a fűtés (pl.: kazáncsere) és melegvíz-ellátás korszerűsítésére irányuló pályázat. A vissza nem térítendő támogatás mértéke a beruházási költség legfeljebb 30%-a, lakásonként maximum 630 ezer forint.
A pályázó az állami támogatás mellett a költségek további részét kedvezményes hitelből is fedezheti, amelynek mértéke nem haladhatja meg a beruházási összköltség 70%-át. A hitel és a támogatás együttes összege lakásonként legfeljebb 2,1 millió forint. Lehetőség nyílik arra is, hogy a pályázó a beruházást teljes egészében hitelből finanszírozza, melynek maximális összege 2,1 millió forint lakásonként.
A pályázók köre:
Hagyományos technológiával épült ingatlanok esetében: természetes személyek, lakásszövetkezetek, társasházak. Iparosított technológiával épült ingatlanok esetében természetes személyek, amennyiben az ingatlan egyedi fűtéssel és/vagy egyedi használati melegvíz-ellátással rendelkezik.
Ugyanazon megvalósítási helyre azonos témában csak egy pályázat részesíthető támogatásban. Két, azonos beruházási címre benyújtott, azonos kódjelű pályázat közül csak a korábban beadott pályázat fogadható el. Több pályázatot is be lehet nyújtani, amennyiben azok különböző kódszámú pályázati felhívásra vonatkoznak.
Kapcsolódó anyagok:
NEP-2009-3 - Lakóépületek utólagos hőszigetelését támogató pályázat
NEP-2009-3 kódszámmal jelenik meg az 1994-ben vagy 1994 előtt épült lakóépületek utólagos hőszigetelésére irányuló pályázat. A vissza nem térítendő támogatás mértéke a beruházási költség legfeljebb 30%-a, lakásonként maximum 630 ezer forint.
A pályázó az állami támogatás mellett jogosulttá válik kedvezményes hiteligénylésre, a hitel mértéke azonban nem haladhatja meg a beruházási összköltség 70%-át. A hitel és a támogatás együttes összege lakásonként legfeljebb 2,1 millió forint. A pályázónak lehetősége van arra, hogy a beruházást teljes egészében hitelből finanszírozza, melynek maximális összege 2,1 millió forint lakásonként.
A pályázók köre:
Hagyományos technológiával épült ingatlanok esetében: természetes személyek, lakásszövetkezetek, társasházak. Iparosított technológiával épült ingatlanokkal ebben a konstrukcióban nem lehet pályázni!
Ugyanazon megvalósítási helyre azonos témában csak egy pályázat részesíthető támogatásban. Két, azonos beruházási címre benyújtott, azonos kódjelű pályázat közül csak a korábban beadott pályázat fogadható el. Több pályázatot is be lehet nyújtani, amennyiben azok különböző kódszámú pályázati felhívásra vonatkoznak.
Kapcsolódó anyagok:
NEP-2009-4 - Megújuló energiafelhasználást ösztönző pályázat
NEP-2009-4 kódszámmal jelenik meg a megújuló energiahordozók felhasználását ösztönző pályázat (megújuló energiaforrásokkal előállított hő– vagy villamos–energia, biomassza, geotermikus energia, szélenergia, vízenergia, szerves hulladékok felhasználásának növelése, napkollektorok, napelemek, hőszivattyú telepítése). Legmagasabb ösztönzést a pályázati rendszer a megújuló energiahordozó beruházásokhoz biztosítja; itt lakásonként legfeljebb 1,47 millió forint adható, a maximális támogatási intenzitás 35%.
A pályázó az állami támogatás mellett a költségek további részét kedvezményes hitelből is fedezheti, amelynek mértéke nem haladhatja meg a beruházási összköltség 65%-át. A hitel és a támogatás együttes összege lakásonként legfeljebb 4,2 millió forint. Lehetőség van arra is, hogy a pályázó a beruházást teljes egészében hitelből finanszírozza, melynek maximális összege 4,2 millió forint lakásonként.
A pályázók köre:
Hagyományos technológiával épült ingatlanok esetében: természetes személyek, lakásszövetkezetek, társasházak. Iparosított technológiával épült ingatlanokkal ebben a konstrukcióban nem lehet pályázni!
Ugyanazon megvalósítási helyre azonos témában csak egy pályázat részesíthető támogatásban. Két, azonos beruházási címre benyújtott, azonos kódjelű pályázat közül csak a korábban beadott pályázat fogadható el. Több pályázatot is be lehet nyújtani, amennyiben azok különböző kódszámú pályázati felhívásra vonatkoznak.
Kapcsolódó anyagok:
Fontos a jó időzítés
Felhívjuk az olvasók figyelmét arra, hogy még ha el is készülnek a pályázattal, ne adják postára azt 2009. augusztus 1. előtt, mert akkor formai okok miatt kizárásra kerülnek. Ugyanakkor augusztus 1. után érdemes minél hamarabb beküldeni a pályázatot, mert volt már rá példa, hogy két hét alatt kimerült a teljes pályázati keret.
------------------------------------------------------------------------------------
Késlekedő pályázatkiírás – felmérhetetlen gazdasági következményekkel
A téma fontosságára való tekintettel, egyfajta „végső eszközként” választottuk a hirdetési formát, mivel még mindig kérdéses a sorsa a nemzetközi kvótakereskedelemből befolyt 28,2 milliárd forintnak, amelyet kötelezően éghajlatvédelmi beruházásokra kell fordítani. A kormány tavaly ősz óta ígéri a lakossági és közintézményi támogatások odaítéléshez szükséges pályázatok kiírását, ami máig nem történt meg.
Emiatt közel százezer, idénre tervezett energiahatékonysági és megújulós beruházás megvalósulása válik kétségessé. A kiszámíthatatlan piaci körülmények között munkahelyek kerülhetnek veszélybe és vállalkozások szűnhetnek meg.
Ezért arra kérjük a kormányt, hogy a lebegtetés helyett jelöljön meg végső időpontot, amivel minden érdekelt számolni tud, vagy ismerje el: a Zöld Beruházási Rendszer pályázatai idén már nem kerülnek kiírásra!
Az Energia Klub mellett más civil szervezetek, továbbá a spanyol és a belga kormány is felhívta korábban a magyar fél figyelmét szerződéses vállalásaira, valamint az összeg fel nem használása miatt fellépő presztízsvesztésre. Ez utóbbi egyik következményeként máris további milliárdos bevételektől estünk el, mivel a potenciális vevők más országokkal kötöttek üzletet.
Játék 30 milliárd forinttal - és több százezer emberrel
Miért késlekedik a kormány a támogatásokkal?
Az eddigi több hónapos halogatás és az ígéretek helyett a kormánynak mielőbb nyilatkoznia kell arról, pontosan mikor kívánja a széndioxid-kereskedelemből befolyt közel 30 milliárd forintot pályázati úton elérhetővé tenni!
Azzal, hogy a kormány a pályázatok kiírására újabb és újabb időpontokat jelöl meg, közel százezer, idénre tervezett lakossági, vállalkozási és közintézményi beruházását tesz kétségessé. Az így elmaradó energiahatékonysági felújításokkal és korszerűsítésekkel az érintett háztartások több tízezer forintos éves megtakarítástól esnek el.
A be nem tartott ígéretek bizonytalanságot szülnek abban a vállalkozói szektorban is, amely szigeteléssel, ablakcserével, fűtési rendszerekkel, vagy megújuló erőforrások hasznosításával foglalkozik. A kiszámíthatatlan piaci körülmények között munkahelyek kerülhetnek veszélybe és vállalkozások szűnhetnek meg.
Ezért kérjük a kormányt, hogy a lebegtetés helyett tegyen konkrét nyilatkozatot. Jelöljön meg egy számonkérhető végső időpontot, amivel minden érdekelt számolni tud, vagy hivatalosan ismerje el: a Zöld Beruházási Rendszer pályázatai idén már nem kerülnek kiírásra!
------------------------------------------------------------------------------------
RENEXPO 2009: kiút a gázfüggőségből
2009. április 16-18. között harmadik alkalommal nyitja meg kapuit a RENEXPO Central Europe
Fókuszban a független, decentralizált, fenntartható energiatermelés
A háromnapos kiállítás és kongresszus a régió és Magyarország számára kulcsfontosságú területekre; így a biomasszából és biogázból termelt energia hasznosítására, a decentralizált energiatermelésre – vagyis a megújuló energiát helyben megtermelő és felhasználó települések gyakorlatának bemutatására, valamint a földhő és a napenergia hasznosítására koncentrál.
A nemzetközi mércével kevéssé kedvező hazai szabályozási környezetben a megújulóenergia-piac szereplőinek elszántságát jelzi, hogy a válságban tapasztalható általános gazdasági visszaesés közepette 2008-hoz képest mintegy 10-20 százalékkal nagyobb kiállítói részvétel várható.
A két hét múlva kezdődő kiállítás és konferencia sorozat Magyarország és a régió országainak megújuló energiához fűződő tapasztalatát mutatja be. Így a RENEXPO 2009 katalizátor szerepkörrel bír a megújuló energiahasznosítással foglalkozó vállalkozások számára, egyúttal a látogatók számára átfogó képet ad a zöldenergia kiaknázásának egyes módozatairól.
A több mint 3600 regisztrált szakmai látogatót és érdeklődő magánszemélyt vonzó 2008-es RENEXPO nyomán a szervező REECO Hungary Kft. ügyvezetője, Varga István úgy látja, hogy az idei érdeklődés mellett a tavalyival megegyező méretű területen, azaz mintegy 2500 négyzetméteren jelennek meg a megújulós iparágak hazai és külföldi képviselői. Az egyes rendszerek és eszközök a helyszínen megtekinthetőek, illetve sok esetben megrendelhetőek is lesznek.
Megújuló energia: kitörési pont a válságban
A szakértők szerint várható GDP visszaesés, valamint a pesszimista gazdasági környezet mellett 3 héttel a kiállítás megnyitója előtt 86 kiállító részvétele biztos, amely már most meghaladja a 2008-as részvételt. Mindez egyértelműen a piaci résztvevők elszántságát jelzi.
Tavaly új tendenciaként jelentkezett több multinacionális energetikai szolgáltató megjelenése, amelyek fenntartható növekedés egyik kulcselemét a megújuló energia hasznosításában látták. Idén e cégek javarészt távol maradni látszanak, míg a magyarországi KKV-k, valamint ezeket tömörítő, integrált szolgáltatásokat kínáló klaszterek erősödő részvétele tapasztalható. A hazai KKV-k erősödő képviseletét jelzi, hogy az eddig regisztrált kiállítók háromnegyede magyarországi, javarészt piaci kitörési pontot kereső kis- és középvállalkozás. A magyarországi vállalkozások mellett Ausztria, Németország, Kína, Románia, Franciaország képviselteti magát 20 kiállítóval.
Varga István, a szervező REECO Kft. ügyvezetője szerint a hazai részvétellel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a korábbi években tapasztalható kezdeti iparági felbuzdulás és a pozitív kiállítói visszajelzések ellenére nem mindig jelentkeztek a kiállítással egyébként egyébként elégedett cégek a következő évben: visszajelzésük szerint ugyanis túl kevés konkrét szabályozói intézkedés történt a megújuló energiahordozók elterjesztésére. Mindazonáltal, a megújuló energiaiparnak, e forradalmi, feltörekvő iparágnak az innovációs, foglaloztatási, energiahatékonysági (- és függetlenséget hozó) hatásai révén a válságkezelés aktív, jelentős eszközévé kellene válnia.
Megújuló energia felhasználása: átfogó szabályozásra és támogatásra lenne szükség
Varga István szerint jellemző a helyzetre, hogy több fontos területen elkészült, tanulmányszintű stratégia áll rendelkezésre (Megújuló Energia Stratégia, Energiahatékonysági Cselekvési Terv, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, stb.) de ezek összehangolása és összefogása csak kis részben látható a szakhatóságok és a végrehajtó intézmények döntéseiben.
Komoly problémája az egész iparágnak, hogy a megújuló energiára vonatkozóan 8 szakhatóság ténykedik egymás mellett párhuzamosan; eközben nem látható a palettán a meglévő fenntarthatósági stratégiákat összefogó felelős szervezet.
Varga kulcsfontosságúnak tartja emiatt, hogy Magyarország felelős döntéshozói összehangolt gyakorlati cselekvést mutassanak a megújuló energiaforrások ipar erőteljes emelkedő pályára állításához. Erre számos lehetséges eszköz áll rendelkezésre: felhasználói és gyártói adókedvezmények, pályázati rendszerek nagyfokú egyszerűsítése, erőteljes kommunikációja, a megújulóenergia termelő berendezések telepítésének szabályozása – és nem utolsósorban helyi támogatása. „A megújuló energiák hasznosításához korántsem csak pénzre, vagy új eszközök megvásárlására van szükség; jóval fontosabb a szemléletváltás és a rendszerben történő gondolkozás, ezáltal pedig az aktív cselekvés.” – nyilatkozta Varga István - „Mindezek hiányában azonban komoly kockázata van annak, hogy Magyarország középtávon lemarad a régiós versenyben.“
RENEXPO 2008 - megújuló energia kongresszusok
Az egyes konferenciákon összesen mintegy 100 előadó és hivatalos hozzászóló osztja meg tapasztalatait a RENEXPO 2009 kulcs témaköreibben, bemutatva a legjobb gyakorlatot, és a megvalósításhoz szükséges gazdaságossági, jogi, környezeti és technikai vonatkozású részleteket:
- Bioenergia: biomassza és biogáz helyben megtermelése és hasznosítása
- Fenntartható települések: saját zöldenergiát termelő- és azt helyben felhasználó települések gyakorlata
- Nemzetközi Geotermális Konferencia: „Geotermális energia a Pannon-medencégben; fejlesztési programok, határon átnyúló kooperációs lehetőségek
- Szolárenergia: a szolár termál rendszerek fejlesztési irányai
- Üzletember találkozó: a RENEXPO Central Europe 2009 fontos eseménye lesz a nemzetközi Enterprise Europe Network, az ITD és az INNOSTART által közösen szervezett International Business Matching, amely az érdeklődő cégek üzleti partnerkeresését és információcseréjét segíti elő.
A megújuló energiaforrások hazai helyzete
A REECO Kft. 2009. március 31-én kerekasztal beszélgetést szervezett, Ámon Ada, az Energia Klub igazgatójának, valamint Gémesi Zsolt, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. projektmenedzserének meghívásával.
Bevezetésként Varga István, a REECO ügyvezetője szerint Magyarországnak ugyan létezik cselekvési terve: a minisztériumok és egyéb szakhatóságok tevékenységének eredménye elsősorban abban nyilvánul meg, hogy az egymással párhuzamosan kialakított terveket, és állásfoglalásokat kiteszik az internetre, és további lépések nem vagy alig láthatóak.
Ami a megújulók gyakorlati prioritás rendszerét illeti, Magyarország számára talán a legfontosabb, hogy létrejött a zöldenergiák helyi megvalósítását célzó modell, amelynél az adott közösségek helyben megtermelik és használják az energiát. Emellett fontos kitörési pont lenne a határon átnyúló, klaszter jellegű regionális együttműködések kialakítása a Pannon medencében - erre a geotermikus adottságok rendkívüli lehetőséget nyújtanak.
Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója kifejtette, hogy semmilyen jelét nem látta a Megújuló Energia Akció Program kialakulásának, ezzel egy időben azonban a paksi kapacitás konszenzus nélküli megduplázásáról lehet olvasni.
Jellemző, hogy ha megújuló energiáról kell dönteni, koncepciók nélkül születnek döntések. Csak egy példa, hogy a hőszivattyús kapacitások kialakítása kapcsán célszerű lenne az ehhez szükséges villamos energia igény kalkulációja. A szeles beruházások esetében is megfigyelhető volt, hogy a hatáselemzés hiányában meglepte az államot, hogy mintegy 1000MW-os szélenergia kapacitásra adtak be engedélyezési papírokat, amelyre válaszként elrettentő, restriktív intézkedés született és 330 MW-ban korlátozták a kiadható engedélyeket. A további szabályozási anomáliák miatt azonban ebből is csak 130MW épült meg máig.
Továbbá, a megújuló energiából termelt energia átvételének átvételi áron „támogatása” kétharmad részben a fosszilis földgáz kogeneráció támogatására megy el, és csak a maradék egyharmad szélre és biomassza alapú energiatermelésre.
A felek egyetértettek abban, hogy a legfontosabb lenne a stabil jogszabályi környezet biztosítása, továbbá határozott keretrendszer nyújtása a tőkebefektetőknek:
- Hosszú távú kiszámítható piaci feltételek, például az átvételi menetrend terén
- Stabilitás az alábbiakra: átvételi ár
- Egyszerűsítést a hitelfelvételnél
- Jelentős egyszerűsítés kell a pályázatok engedélyezésnél – például egy jelentősebb hőszivattyús beruházásoknál 17 (!) hivatal engedélyét kell kikérni.
Gémesi Zsolt, az Regionális Fejlesztési Holding Zrt.: a szervezet célja a regionális különbségek csökkentése és a megújuló energia előállítás és felhasználás részarányának növelése. Gémesi szerint az éves önkormányzati kiadások kétszámjegyű csökkentését lehetne elérni az önkormányzatok megújuló energiákra való átállításával.
Ámon Ada szerint nemcsak megújuló beruházások kellenek, hanem az energiahatékonyságra is rendkívüli módon kell koncentrálni. Ennek hiányában a megtérülési idők is megduplázódnának.
A naapenergia a legnagyobb potenciált jelenti Magyarországon. Erre nézve a kormánynak arra kéne összpontosítania, hogy ezt Magyarország lakossága minél gyorsabban ki tudja használni, minél szélesebb körben. Az Energia Klub önkormányzatok napenergia felhasználását célzó „Napkorona Bajnokság”-ot hozta fel példaként.
Gémesi Zsolt kiemelte a forrólevegős emissziós vagyon értékesítésének fontosságát: ennek lényege, hogy Magyarország és az összes többi volt szocialista ország egyaránt kevesebb CO2-t bocsát ki mint amennyit a kiotói jegyzőkönyvben megszabtak – a megtakarításból származó, görgetett többlet bármikor, ill a 2012-ig kereskedési időszak után is értékesíthető, akár egy összegben is. Ez a mintegy 100 millió tonna éves CO2 kvóta értékesítése kiugró lehetőség, amelyre nézve elvárás, hogy a potenciális bevételt az ország megújulós projektek finanszírozására fordítsa. Ez a hazai kvóta mai pénzben mintegy 450 milliárd forintot jelent. Ez a kvóta potenciál két-három év után újratermelődik, így a bevétel később is megújuló energia projektekre fordítható.
Ilyen nagyságrendű kvótára az EBRD vagy a Világbank lehetne vevő, mindez komoly lökést adhatna a megújuló energia iparnak. Egy ilyen megegyezéshez bizalom is kell – a jelenlegi politikai válsághelyzet azonban bizalmi válságot is jelentett, amely nehezítő tényező.
Mindez indító löketként működhetne a megújulók terén, mivel szerinte az ország még mindig nincs fent a világ megújuló energia térképén. Szerződéskor figyelembe kell venni, hogy a bevételt kibocsátás csökkentési produktumokra kell fordítani.